A nagy probiotikum-átverés: bizonyított hatás vs. marketing, melyik probiotikumot vegyük?

Melyik probiotikum a legjobb gyerekeknek? Nemrég elmentem egy nagy budapesti gyógyszertárba, ahol több polcnyi (!) különböző probiotikumot lehetett megvásárolni. Valójában két-három, kiemelt fontosságú probiotikum létezik, amik hatásosságát egyértelműen, klinikailag igazolták és messze jobbnak bizonyultak a többinél: a polcon egyiket sem találtam meg...

Az egyértelműen jobb, hatásosabb készítményt kérésemre a kassza mögül adták ki, nem meglepő módon még olcsóbb is volt, mint a polcon elérhetők. A cikkben a Magyarországon elérhető probiotikumok baktérium- és gombatörzseiről, hatásosságáról is szó lesz. Vigyázat, parasztvakítás-mentes cikk!

A probiotikumok kapcsán egyetlen egy dolgot állíthatunk 100%-os biztossággal: hamarabb terjedtek el széles körben és váltak népszerűvé, mint hogy tudományosan egyértelműen alátámasztották, igazolták volna hatásosságukat. A probiotikumok alapvetően biztonságos készítmények, nem igazán lehet velük ártani, viszont nem mindegyikük hatásos, és nincs olyan probiotikum, ami mindenre jó. A "jótékony baktérium" egy könnyen eladható marketinges maszlag, sokan valóságos csodaszerként, természet csodájaként tekintenek ezekre a készítményekre, és azt hiszik, az "immunerősítésen" át a köhögésen keresztül az emésztési panaszokra is jók lesznek ezek a készítmények - fájdalmasan ki kell ábrándítanom az ebben bízókat, hiszen ismerhetik a mottómat: "Nem azt mondom, amit a szülők hallani akarnak, hanem az igazat!" A probiotikumok ezekre nem jók.

Testünkben kb. 1 kilogrammnyi baktérium él, bélflóránkra annak sokrétű szerepe miatt sokan külön szervként tekintenek, és egyre több betegségben fedezzük fel jelentőségüket. 

Bélflóránkra négyféleképpen hathatunk:

1. Antibiotikummal (az arra érzékeny baktériumokat elölik vagy szaporodásukat gátolják)
2. Prebiotikummal (olyan nem emészthető élelmiszer összetevők (főként oligoszaharidok), amelyek változatlan formában jutnak a vastagbélbe, és ott segítik a jótékony baktériumok szaporodását)
3. Probiotikummal (élő mikroorganizmusok: "jó" gomba- vagy baktériumtörzsek)
4. Széklettranszplantációval (ezen módszer során egy egészséges ember székletét összeturmixolják, szűrik, majd az így kapott természetes, "bio :-)" baktérium- és gombaoldatot például endoszkóppal egy beteg ember vastagbelében végig szétoszlatják - ezáltal egy nagyon komplex flórát visznek be. A módszer különböző betegségekben rendkívül hatásos, Magyarországon is egyre több centrum alkalmazza.)

Szinbiotikum alatt a pre- és probiotikum együttes alkalmazását értjük.

A probiotikumok, azaz a "jó" baktériumok vagy "jó" gombák négyféleképp hathatnak az emberi szervezetre:

1. A "rossz" mikroorganizmusokat visszaszorítják a bélflórában
2. A bél barrierfunkcióját javítják (kevésbé szívódnak fel a bélből a káros anyagok)
3. Pozitív hatással vannak az immunrendszerre
4. Fájdalomérzetet módosítják (egyes Laktobacillus törzsek mikro-opioid és kannabioid receptorok megjelenését serkentik a bél hámsejtjein, a kialakuló fájdalomcsillapító hatás a morfinéhoz hasonló)

A legfontosabb, hogy mindenki megértse: a probiotikum szó olyasmi, mint a gyógyszer szavunk. A gyógyszereken belül rengeteg hatóanyag létezik, amelyek eltérő hatással rendelkeznek különböző betegségekben (ezek hatásosságát külön-külön igazolták komoly vizsgálatok, metaanalízisek során). A probiotikumokon belül is rengeteg baktérium- és gombatörzs különíthető el, nem lehet általánosságban beszélni, külön-külön kell vizsgálni egyes törzsek vagy kombinációik hatását egyes betegségekben. Mint ahogy egy vérnyomáscsökkentő semmilyen hatással nem lesz a torokfájásra, úgy egy hasmenésben hatásos konkrét gombatörzs (probiotikum) sem lesz automatikusan hatásos csecsemőkori hasfájásban vagy allergiában. 

Mikor indokolatlan és mikor bizonyítottan hatásos a probiotikum használata?

Az elmúlt években számos randomizált, kettős vak, placebo-kontrollos vizsgálat és ezek metaanalízise történt, amelyek különböző probiotikumok hatását vizsgálták. Kétség nem fér hozzá, hogy még további, gondosan megtervezett vizsgálatok/kutatások szükségesek, ám az eddigi, több tízezer ember bevonásával készült vizsgálatok eredményeinek körvonalai már jól látszódnak. A legfrissebb kutatások, a tudomány jelenlegi állása alapján csoportosítottam a betegségeket alább. 

Indokolatlan a probiotikum: cöliákiában ("gluténérzékenységben"); hasnyálmirigy-gyulladásban; különböző allergiás betegségekben; tartós székrekedésben; Crohn-betegségben és colitis ulcerosában. Ne tévesszenek meg minket a különböző cégek felkérésére készített, fizetett tanulmányok, amelyek azt állítják, az ő készítményük ezeknél a betegségeknél is egyértelműen hatásosak! Egy-egy kutatási eredmény nem döntő erejű, ráadásul a fenti betegségek kapcsán számos, egymásnak gyökeresen ellentmondó, sokszor teljes hatástalanságot igazoló vizsgálati eredmény született - tehát a probiotikumok egyértelmű pozitív hatása nem bizonyított ezekben az esetekben. Jelenleg nincs egyértelmű evidencia (tudományos bizonyíték) arra vonatkozólag, hogy a probiotikumok az allergiás megbetegedések megelőzésében vagy kezelésében hasznosak volnának!

Hatásosnak tűnik a probiotikum: hasmenéses betegségben; antibiotikum mellé szedve az esetleg kialakuló hasmenés megelőzésére; Clostridium difficile fertőzés esetén (ez leginkább felnőtteket érint)

Az természetesen a jövő kérdése, milyen törzsek hatásosságát sikerül bizonyítani egyéb betegségekben. Irritábilis bél szindrómában még nem sikerült egyértelmű baktériumtörzs pozitív hatását sem maradéktalanul igazolni az ígéretes kezdeti eredmények ellenére, így végleges ajánlásra még várnunk kell. A csecsemőkori hasfájás (kólika) esetében úgy tűnik, hogy a Biogaia probiotikum hatásos lehet, de vannak ezt cáfoló vizsgálatok is.

A probiotikum hatalmas üzlet - ne dőljön be a reklámoknak!

Fontos kiemelni, hogy a különböző, szájon át bevitt probiotikumok, azaz "jó" baktériumok vagy "jó" gombák eltérő mértékben állnak ellen a gyomorsavnak, epesavnak és eltérő mértékben képesek a vastagbélben elszaporodni, megtapadni. Ezért ha egy baktérium/gombatörzs hatásossága klinikailag igazolt, attól még egy másik, nem vizsgált törzs könnyen lehet teljesen hatástalan is! Az eddigi vizsgálatokban jelentős különbségek voltak a törzsek hatásossága között.

Jó marketinges szöveg, hogy némelyik probiotikum 5-10 féle baktériumtörzset tartalmaz: de ez nem jelenti azt, hogy hatásosabb, sőt! Volt egy ezt vizsgáló kutatás, amely kimutatta, hogy egy adott törzs önmagában történő alkalmazása hatásosabb, mintha 4-5 másik törzzsel együtt alkalmazzuk kombinációban. Ne dőljünk be a csomagolásnak: hiába tartalmaz a probiotikum egyéb összetevőket (vitaminok, nyomelemek, ginkgo biloba, galagonyakivonat vagy bármilyen természetes összetevőt), NEM ettől lesz hatásos és jó! A gyártók sajnos a vásárlói logika alapján dolgoznak: ha van két ugyanolyan probiotikum, de az egyikben C-vitamin és ginkgo biloba is van, ez utóbbit fogják venni az emberek, mondván az "többet tud". Ez nem igaz!

Hasmenéses betegség kapcsán egyértelműen ajánlott a probiotikum

Az Európai Gyermekgasztroenterológiai Társaság (ESPGHAN) ajánlása szerint is hatásosak, ajánlottak egyes probiotikum-törzsek hasmenésben, ebben tehát elég nagy az egyetértés.

Szedjünk-e rutinszerűen antibiotikum mellé probiotikumot?

Az antibiotikumok a bélflórát is károsítják, megváltoztatják, aminek következménye lehet az antibiotikum-asszociált hasmenés. Ennek az esélyét csökkenthetjük, ha antibiotikum mellé egyes probiotikumokat szedünk, 2011-es Cochrane tanulmány szerint hét embernek kell antibiotikum mellett probiotikumot szedni, hogy egynél megelőzhető legyen ez az amúgy legtöbbször enyhe hasmenés, a költség/haszon arány tehát nem túl kedvező. (Persze azzal a téves gyakorlattal is számolnunk kell, hogy az antibiotikumnál jelentkező hasmenés esetén sokszor ezt gyógyszerallergiának véleményezik és előnytelenebb, több mellékhatással rendelkező antibiotikumra váltanak a gyereknél, aki a későbbiekben is csak a rosszabb gyógyszert fogja kapni betegség esetén.)

Hogy az antibiotikum-kezelés miatt megváltozott bélflórának milyen későbbi hatásai vannak, még nem ismertek. Jelenleg nincs olyan szakmai ajánlás, amely egyértelműen javasolja antibiotikum mellé probiotikum szedését, mivel nincs semmilyen vizsgálat vagy bizonyíték, hogy ennek milyen késői pozitív hatásai vannak - persze nem kizárt, hogy a jövőben a helyzet változni fog. Ha anyagilag megtehetjük, használhatunk egyes probiotikumokat, szinte biztosan nem fogunk ártani vele: leginkább az Enterol (két éves kor felett adható), vagy Biogaia, esetleg Protexin Restore adható.

Felnőtteknél egyre gyakoribb a Clostridium difficile fertőzés, amely halált is okozhat. Ennek hátterében sokszor az áll, hogy az antibiotikum "felborítja" a bélflóra egyensúlyát, a Clostridium difficile nevű "rossz" baktérium túlszaporodik és nagyon erőteljes, szervezetet legyengítő hasmenés jelentkezik. Ennek a betegségnek megelőzésében (antibiotikum mellé probiotikum) és kezelésében szerepe lehet a probiotikumoknak, leginkább az Enterolban található élesztőgombának a vizsgálatok szerint.

Útravaló tudnivaló: a probiotikumok élő, jótékony hatású mikroorganizmusok, de nem csodaszerek, nem mindenre jók! Hasmenés esetén egyértelműen bizonyított hatásosságuk, antibiotikum mellé pedig igény szerint szedhetjük, ártani szinte biztosan nem fogunk velük, de haszna egyelőre még kérdéses!

Forrás: Dr. Novák Hunor